Ha online vállalkozó vagy, akkor januártól azzal az áfával kell számolnod, ami a vevő országában érvényes. Ha külföldi vevőd van, akkor minden esetben az ő országa szerint kell az áfát felszámítanod.
Egy uniós irányelv alapján változik az áfafizetés rendje 2015. januárjától. Az elektronikus szolgáltatások esetében a teljesítés helyének ettől kezdve az az ország számít, ahol a magánszemély vevő lakik. Ha tehát Németországból vesz valaki tőled egy szoftvert, akkor nem a magyar, hanem a német áfa szerint kell a számlát kiállítani.
Az áfaváltozás elsősorban a határon átnyúló televíziós szolgáltatások miatt született, de nem csak erre kell alkalmazni. Az áfatörvény e passzusát használni kell a következő esetekben:
- telekommunikációs szolgáltatások
- rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások
- elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.
A törvény szerint elektronikus szolgáltatásnak kell tekinteni a következőket:
- tárhely rendelkezésre bocsátása
- honlap tárolása, üzemeltetése
- számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása
- szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése
- kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása
- adatbázis elérhetővé tétele
- zene, film és játék interneten át történő rendelkezésre bocsátása
- politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport- és szórakoztatási célú médiaszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása
- internetes távoktatás.
Ezekben az esetekben tehát ha a vevő külföldi akkor az ő országa szerinti áfát kell alkalmazni.
Ez a szabály fordítva is igaz. Ha egy magyar, vagy Magyarországon letelepedett állampolgár egy külföldi tárhelyet bérel, akkor azt a magyar áfa szerint kell számlázni.
A ma még érvényes, 2014 végéig szóló szabályozás szerint a szolgáltatásokat a letelepedés helye szerinti ország szabályainak megfelelően kell számlázni. Ez azzal is járt, hogy a nagy szolgáltatók mind elköltöztek olyan országokba, ahol a legalacsonyabb az áfa. Több magyar tévétársaság működik ma is londoni cég keretén belül. Angliában a normál áfa 20 százalék, de a cégeknek 81 ezer forint (31 millió forint) alatt nem kell áfát fizetniük. Emiatt eddig még a kisebb vállalkozásoknak is megérte egy brit céget alapítani. Ez a kiskapu januártól bezárul. (Igaz, marad még elég érv a londoni cégalapítás mellett.)
Az ígéret szerint ez a szinte vevőnként eltérő mértékű áfafizetés nem fogja a végtelenségig túlbonyolítani a vállalkozások életét. A külföldre is értékesítő online vállalkozó két utat járhat:
- vagy minden tagállamban regisztrál és adóazonosítót kér
- vagy a magyar adóhivatal által létrehozandó, egyablakos bevallást fogja használni.
Állítólag tehát lesz egy olyan lehetőség, hogy egy bevallásban, egy űrlapon adhassa be a vállalkozó az EU összes országát érintő adóbevallását. Ha így lesz, a bevallásban akkor is el kell majd különíteni a vevőket országok szerint csoportosítva, országonként külön-külön soron szerepeltetve a bevételeket. Ilyen nyomtatványmintával még nem találkoztam, remélhetőleg év elejéig a NAV elkészíti azt a lehetőséget is.
Forrás: 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, 45/A. §.
