Ha rendszeres blogot vezetsz, nem nagyon tudod kikerülni a napi aktualitásokat. Hogyan reagálsz a mostani menekültválságra? Írsz róla, állást foglalsz, felhasználod, vagy szó nélkül hagyod?
A Facebook-üzenőfalamon napok óta szinte kizárólag a menekültválságról szóló cikkekkel találkozom. Erről ír a sajtó is, s erről posztolnak az ismerőseim is. Nem egységes a hozzáállásuk, de szinte mindannyian megszólalnak a válság egyik-másik részletkérdése kapcsán. Ez jól mutatja, hogy bár a kialakuló vélemények különbözőek, a menekültválság teljesen tematizálja a közbeszédet, mindenki ezzel foglalkozik.
Hiába találod ki hónapokra előre, hogy miről fog szólni a blogod, mindig lesznek olyan események, melyek felülírják az előre eltervezett sorrendeket. Időről-időre rendkívüli időjárás, hóhelyzet, terrorcselekmény, természeti katasztrófa, politikai események, vagy a mostani menekültválsághoz hasonló helyzetek határozzák meg, hogy éppen miről beszélnek az emberek.
A rendkívüli helyzetekre mindenképpen reagálnod kell. Ha azt a megoldást választod, hogy nem csinálsz semmit, folytatod a publikálást az eredeti tervek szerint, akkor ezzel azt kockáztatod, hogy meredeken zuhanni fog az oldalad olvasottsága. Jobb esetben csak elpártolnak az olvasóid, mert a válsághelyzetben nem fogja érdekelni őket a hétköznapokban még kívánatosnak tűnő cikkek témája. Rosszabb esetben még elítélő véleményt is formálnak rólad, érzéketlennek vagy tájékozatlannak tartanak. Ha a válsághelyzetben is gépiesen, az előre eltervezett rend szerint érkeznek a posztjaid, ez a blogod megbízhatóságát fogja csökkenteni. Ha egyáltalán nem reagálsz a körülötted zajló eseményekre, az olvasóban ez azt a képet alakítja ki, hogy a blogod automatikus üzemmódban működik, a cikkek emberi közreműködés nélkül, előre időzítve kerülnek ki az internetre. Tehát reagálni szükséges, de hogyan?
Ebben az esetben szerencsére nem a klasszikus válságkommunikációs megoldások közül kell választanod, mert nem te állsz a válság középpontjában. Nem rólad szól ez a történet. Az olvasóid viszont elvárják tőled, hogy vagy állást foglalj a kérdésben, vagy legalább jelezd, hogy érzed a problémát, s azonos kommunikációs térben mozogtok. Milyen megoldások közül választhatsz?
- Elmondhatod nyíltan a véleményedet
- bemutatod a személyes példádat
- következtetéseket, párhuzamokat keresel
- poénként, vírusmarketing eszközként fogod fel.
Nyílt véleményformálás
Ebben az esetben teljesen kilépsz a szerepedből, s politikai/közéleti kommunikátorként szólalsz meg. Ez a legerősebb közlés. Mindegy, mivel foglalkozol – gépészettel vagy gasztronómiával – a rendkívüli helyzetre tekintettel közölsz egy olyan írást, melyben nyíltan állást foglalsz egy aktuális kérdésben. Ennek a fő veszélye az, hogy a szakmáddal kapcsolatos kommunikációt talán hosszú időre aláveted egy politikai/közéleti diskurzusnak, esetleg erős vitának. Az olvasóid nem a termékedről vitatkoznak, hanem az aktuális esemény kapcsán kialakított véleményüket ütköztetik.
Ilyen nyílt állásfoglalásra akkor lehet szükséged, ha az olvasóid egyértelműen véleményvezérként kezelnek, követnek, iránymutatást várnak tőled, s nem csak szakmai kérdésekben. Ha fontos és igazodási pontot jelent számukra, hogy egy kérdésről te mit mondasz – mert akkor talán ők is úgy fogják gondolni. Ez a te felelősséged is: ha ilyen helyzetben vagy, akkor amit kimondasz, leírsz, azzal nagy mértékben befolyásolni is fogod a követőid gondolkodását.
Személyes példa bemutatása
Nem kevésbé nyílt állásfoglalás, ám kevésbé viszi félre a céges kommunikációt, ha nem a gondolataidat osztod meg, hanem személyes, gyakorlati példát mutatsz be az oldaladon – akár kommentár nélkül. Tehát nem leírod, hogy például a mai menekültválságban mit gondolsz, hanem felteszel pár fotót, s megmutatod, hogyan vittetek adományt a pályaudvaron várakozó menekülteknek. Vagy rendezel egy gyűjtést, s az irodád munkatársaival viszitek el az adományt.
Ennek a típusnak egészen merész változata, amikor egy vállalkozás a teljes kommunikációját a válság megoldására teszi rá. Erre nagyon jó példa egy Facebook-on működő álláshirdetéseket közvetítő oldal, a Szárnyas Fejvadász esete. Az oldal a 2012-es tavaszi hóhelyzet alatt futott fel. Az addig csak néhány ezer követőt magáénak tudó oldal az időjárási válság idejére a civil segítés egyik központi oldala. A néhány ezres követőtáborral rendelkező oldal ekkor vált elismert, százezres csoporttá.
Következtetések, párhuzamok
Választhatod azt a megoldást is, hogy továbbra is a szakmádról kommunikálsz, de a cikkeid témájában érinted a válsághelyzetet. Minden válsághelyzetben meg lehet találni azt a pontot, ami kapcsolatot jelenthet a szakmáddal. Erről lehet írni. Attól nem leszel érzéketlen, hogy szakmai szemmel nézel egy aktuális kérdést. Írhatsz arról cikket, hogy a saját szakmád szolgáltatásai mennyiben tudják egy ehhez hasonló helyzet megoldását segíteni. Tehát nem a válságról kell állást foglalnod és ezzel megosztanod az olvasótáborodat. Csak jelzed a témaválasztásoddal, hogy azonos közegben éltek, tisztában vagy a napi felmerülő kérdésekkel, de attól még a saját szakmád kérdései is foglalkoztatnak. Ha közlekedési, vagy logisztikai céged van, akkor ma írhatsz cikket arról, hogyan lehet emberségesen, de mégis hatékonyan mozgatni sok ezres, váratlanul érkező tömeget. Vagy meg lehet közelíteni ezt a kérdést étkezés, tisztálkodás, ruházkodás, programszervezés, hivatalos ügyintézés stb. oldaláról is.
Poénképek, vírusmarketing
Veszélyes terep, legalább annyira megosztó lehet, mint a nyílt véleményformálás. Ez attól is függ, mikor jelensz meg a saját vírusmarketinges ötleteddel, s az mennyire eredeti, vagy mennyire mások másolása.
Vegyünk egy példát. Amikor a kék szöveges kormányplakát-sorozat elkezdődött, napokon belül ellepték az internetet a menekültellenes plakátok paródiái. A paródiák többsége közvetlen politikai célt szolgált, alig volt közöttük kereskedelmi plakát. Főleg a Facebook-on terjedtek ezek a „Ha Magyarországra jössz, vedd meg ezt a terméket” – típusú szerkezetet követő hirdetések. A politikai kommunikáció szintjén ezek a plakátok frissek, ötletesek voltak. A poént felhasználó kereskedelmi hirdetések viszont inkább csak kínos mosolyt érdemeltek, s biztos vagyok benne, hogy inkább rontottak, mint javítottak a reklámozott márka elfogadottságán. Lejárt szavatosságú poént erőltettek.
A lényeg tehát az, hogy rendkívüli helyzet, válság esetén nem teheted meg, hogy valamilyen módon nem reagálsz az eseményekre. Ha teljesen kihagyod a kommunikációdból, akkor a követőid úgy érezhetik, hogy le vagy maradva, nem törődsz a valódi aktualitásokkal.
