Mennyi az ideális kulcsszósűrűség?

Mennyi az ideális kulcsszósűrűség?

Vajon elegendő-e a keresőoptimalizáláshoz, ha a cikkünket a lehető legsűrűbben teleírjuk a kiválasztott kulcsszóval?


Nemrég elrettentő példaként ezt a szöveget mutatta be a Facebook-on egy szakmai csoport egyik tagja: „Túrautak Csehbánya környezetében, gyönyörű kilátással. Az első honi túrautak nem mindennapi közegben jöttek létre, hanem Magyarország egyik legszebb táján, a Bakonyban, Csehbányán. A túrautak Csehbánya egyik gyöngyszeme. Ha a csehbányai várat már megtekintettük csehbányai pihenésünkkor, ki ne hagyjuk a túrautak programot. A honi túrautak Csehbánya nevéhez fűződnek, az országban elsőként itt hozták létre az első túrautakat. A csehbányai túrautak használata fiatalok számára is veszélytelen sport, mivel biztonsági sodrony és speciális védő felszerelések biztosítják a garanciát testi épségünkért. A túrautak Csehbánya kihagyhatatlan programajánlata, az egész család kedvelni fogja!(A „túrautak” kifejezés és Csehbánya település neve nem eredeti, a két szót megváltoztattam.)

Az idézetet egyébként egy egészen más profilú webáruház „Partnereink” rovatában találjuk. A szövegben egy link található, ennek a horgonyszövege természetesen a fő kulcsszó, s a szolgáltatás főoldalára mutat. A webáruház egyébként még csak témájában sem kapcsolódik a partnerként reklámozott honlapokhoz, bútorokkal foglalkozik. A partnerként való feltüntetésnek egyetlen célja van: a megjelentetett, kulcsszavakkal teletűzdelt szövegek a saját honlapjukra mutassanak, s növeljék annak a linkhálózatát.

Mi a baj ezzel a szöveggel?

A (megváltoztatott formájában) 87 szavas szövegben a „túrautak” kifejezés és a település neve is 8-szor fordul elő. Ez bizony 9 százalék feletti kulcsszósűrűséget jelent. Jó látható, a szöveg ettől olvashatatlanná válik. A magyar nyelv gyakran alkalmaz névmásokat, helyettesítéseket. A sokadik „túrautak” helyett a köznapi és az irodalmi nyelv egyaránt más kifejezést igyekszik keresni. „Az ilyen látványosságok”, vagy „ezek az útvonalak” stb. szerepelnének egy emberi olvasók számára készülő szövegben. Ez az anyag azonban nem emberi olvasók számára készült.

Az ilyen jellegű szövegeknek az a fő célja, hogy a Google keresőrobotjait irányítsák a kiválasztott oldalra. Az elgondolás azon az egyszerű elven alapul, hogy minél több egy szövegben a kulcsszó, a kereső annál biztosabban sorolja be találatként az oldalt az adott kulcsszóhoz. Ha emberi olvasók számára készült volna a szöveg, akkor használnának szinonímákat és névmásokat. De mivel nem emberi olvasóknak szánták, ezzel nem foglalkoztak. Az az elgondolás, hogy a keresőrobotok nem értelmezik a szövegváltozatokat. A „megyek” és a „haladok” jelentheti ugyanazt is a szövegben, de a kereső nem fogja ezt azonos kulcsszóként értelmezni. Ezért tömik tele a szöveget ugyanannak a szónak legtöbbször ragozás nélküli alakjával. Azt kívánják ezzel biztosítani, hogy a kereső biztosan annak a kulcsszónak egy értékes megjelenéseként azonosítsa a szöveget.

Lehet, hogy kezdetben valóban ehhez hasonló elvek alapján működött a kereső, csakhogy ma már egészen más az irányító programja. Ha hinni lehet a közléseknek, a Google programja egyre inkább modellezni tudja az emberi viselkedést. Számunkra ennek a fő tanulsága az, hogy nem kell, nem is szabad mesterkélten teletömni kulcsszavakkal a szöveget. A kereső számára ugyanaz az érték, ami az olvasó számára. Ha egy szöveg informatív, hasznos olvasmány, akkor az olvasói visszajelzések és viselkedések alapján (hányan olvassák el, bezárják vagy végigolvassák, kattintanak-e a linkekre, megosztják-e, hivatkoznak-e rá stb.)a kereső is hasznosnak fogja találni. Ha az olvasók nem így minősítik a szöveget, akkor hiába a maximális kulcsszósűrűség, a kereső számára sem lesz értékes a tartalom.

Mi a helyes kulcsszósűrűség?

Egyáltalán nem azt mondom, hogy ma nem kell törődni a kulcsszavakkal. A kereső működésének az alapját továbbra is a kulcsszavakra épülő vizsgálat jelenti. Csak érdemes okosan elhelyezni őket, lehetőleg belül maradva a köznapi beszédben is elviselhető arányokon.

A példaszövegben mért 9 százalékos kulcsszósűrűség már az elviselhetőség határát súrolja, élvezhetetlenné teszi a szöveget. Folyamatos szövegben nem érdemes 2-5 százalék fölé vinni ezt az arányt. Az 5 százalék körüli kulcsszósűrűség egy hosszabb szövegben még egyáltalán nem kirívó, s rövidebb szövegekben is elviselhető.

Az előző bekezdés 43 szavából például a „kulcsszósűrűség” kétszer fordul elő, ez 4,6 százalékos arány. Ez a kulcsszósűrűsége az élőbeszédnek is. Azt azért nem tudjuk kikerülni, hogy ha beszélünk egy témáról, akkor annak a legfontosabb szavai többször is előforduljanak. Nem is kell, nem kell mesterkélten kerülni a mondanivalónk legfontosabb fogalmait.

Ha egy szöveget kulcsszavakra optimalizálunk, akkor a kiválasztott kulcsszavak sűrűsége helyett érdemes azok elhelyezkedésére figyelnünk. Hova kerüljenek kulcsszavak?

  • A szöveg címében szerepeljen az elsődleges kulcsszó, lehetőleg ragozatlan formában
  • a szöveg meta leírásában
  • szerepeljen a szövegközi címekben, alcímekben
  • magában a szövegben, 5 százaléknál nem nagyobb sűrűséggel
  • kifelé mutató linkek szövegében
  • képek címében, helyettesítő szövegében.

A tömeges ismétlés helyett tehát célszerűbb több helyen megjeleníteni a kiválasztott szavakat.

Az sem árt, ha a cikket tartalmazó oldalnak van valami köze a cikk témájához. Valószínű, hogy ezen az oldalon, a szövegírással foglalkozó cikkek között hiába publikálok egy süteményreceptet. Legyen az a cikk bármennyire is optimalizált, a Google kevésbé fogja érétkesnek találni, mintha ugyanez egy gasztrooldalon jelent volna meg, hasonló témák között.

Összefoglalva tehát: a keresőoptimalizált szövegekben az ideális kulcsszósűrűség ugyanaz, mint a témáról folytatott élőbeszédben: 2-5 százalék körüli. A sűrűséget a címek, meta elemek és a szöveg egyéb kiegészítőjének a pontos kitöltésével tudjuk büntetlenül növelni. Ésszerű keretek között ezzel tudjuk a keresők figyelmét jobban felhívni a saját honlapunkon megjelenő írásokra.

A kulcsszósűrűség méréséhez ezt az eszközt ajánlom. A webvizsgáló programmal a kulcsszavak mellett a címsorokról, meta elemekről, az oldalon található linkekről is hasznos információkat kaphatsz.


E-mail cím:*
Név:*
Weboldalad:
Telefonszám:*