Miért baj, hogy listázták a diákokat?

Diákok százai, és a mögöttük álló, demokratikus jogaikat féltő tömegek háborodnak fel azon, hogy a hallgatói önkormányzatok tagjai érzékeny személyes adatokat is tartalmazó listákat állítottak fel a gólyatáborba jelentkező fiatalokról. Feltehető vallási, politikai elköteleződés, szexuális szokások – és főleg ezzel kapcsolatos vélemények – olvashatók a listában, több száz egyetemista nevével, adataival együtt. Felháborító? Igen. A lista összeállítói mellett azonban nézzük meg azt is, hogy vajon honnan, milyen forrásból származhatnak az adatok?

A válasz sokszor nagyon egyszerű. A sajtóban megjelent anonimizált listarészletek sem takarják el azt a „megjegyzések” rovatot, ahol url címek kezdeti karakterei olvashatók. Az illegális listakészítők nagyrészt nyilvános profilokból dolgoztak. Iwiw és más közösségi oldalakon elhelyezett fotók és bejegyzések alapján születtek a megjegyzések. A lista 2009 körül született, a Facebook akkor még talán nem is volt elérhető Magyarországon. Az Iwiw volt az első számú közösségi oldal, mely bekebelezte az internethasználó közösséget. 2009 körül az Iwiven mindenkit meg lehetett találni.

A lista bejegyzéseit látva sokan láthatják indokoltnak a közösségi oldalak erősebb kontrollját. Tanulság ez is. Szűrd meg, mit mutatsz meg magadról. Nyilvános profilokban nincs helyük olyan képeknek, melyeket nem szívesen látnál sorsodról döntő ismeretlenek kezében. Egy kép feltöltésekor legyen az a korlát, hogy vajon mit szólna a főnököd, ha ez a kép az ő kezébe kerülne?

A személyes adatok védelmének nagyobb kontrollja mellett van egy másik tanulsága is az ügynek. Mégpedig az, hogy a személyes adatok milyen fegyverré alakíthatók, ha azokat listába foglalják. Alapvetően ezzel a listával nem az a baj, hogy egy pattanásos arcú HÖK-ös fiú megnézte az irodába betérő lányok adatlapját az Iwiven, s elábrándozott arról, vajon mennyire lehetnek készségesek az ágyban. Az igazi baj az, hogy a gyűjtött információkat és a véleményét táblázatba foglalta, listát épített belőlük.

Ez a botrány jól mutatja, milyen kérdések merülhetnek fel a te vállalkozásoddal kapcsolatban is. Az nem baj, ha egy vevőjelöltedről tudsz információkat, profilt építesz róla. Az a baj, ha ebből listát építesz az érintettek tudomása nélkül. Az a baj, ha adatokat gyűjtesz, bekérsz email címet, lakcímet, telefonszámot, érdeklődési kört, születési évet, miközben nem tájékoztatod korrekten az érintetteket, hogy ezeket az adatokat mire akarod használni, mennyi ideig fogod tárolni és hogyan tudnak szabadulni a listádról. Az adatainkat törvények védik. Bizonyos adatokat szigorúbban kell védeni a többinél, s alaposabb indok kell ahhoz, hogy egyáltalán összeírhasd őket. Nem listázhatod ki például, hogy az ügyfeleid milyen vallásúak. Még akkor sem, ha ez neked üzletileg jól jönne, mert mondjuk gyertyákat árulsz, s tudnod kell, ki a célcsoportod. Ez egy érzékeny adat, kezeléséhez sokkal nagyobb óvatosság kell.

Azért van szükség korrekt adatvédelmi szabályokra, hogy te is be tudd tartani a törvényeket, s tiszteletben tartsd azok jogait, akiknek az adataival foglalkozol.

Hozzászólások

comments

Szólj hozzá!