Ne dőlj be az internetes-telefonos csalóknak

Ha egy vállalkozó privát telefonszáma nyilvánosságra kerül, hamarosan lépni sem tud a folyamatosan érkező üzletkötői hívásoktól. Az ismeretlen és tájékozatlan ügynökök megállás nélkül zúdítják rá kéretlen ajánlataikat. Nem árt résen lenni: a legkeményebbek közérdekű szolgáltatónak, vagy éppen hatóságnak tüntetik fel magukat.

A csalásokhoz ma az internet nyújt kiváló terepet. Azt minden vállalkozó tudja, felismerte, hogy mennyire fontos az internetes jelenlét. Sokan hirdetnek. Szerepelünk különféle szaknévsorokban, cégjegyzékekben. Ezek egy része nyilvános és ingyenes, másikakért fizetni kell. A számlát általában az állja, akinek az adatai a jegyzékben szerepelnek.

A nyomtatott szaknévsorokhoz hasonló internetes regiszterek jó segítői tudnak lenni a szolgáltatót kereső embereknek. Ha egy keresőprogramba beírom a kívánt szolgáltatás – pl. költöztetés – nevét, sok találatot kapok az ilyen gyűjtőoldalakról. Ezért hasznosak. Hasznosságukat azonban mérjük az árukhoz – ha ingyen be lehet kerülni, az nagyon jó, ha kicsit kell fizetni, az elfogadható, ha több tízezer forintba kerül a jelenlét, akkor azonnal tegyük le a telefont. Vannak olyan cégek is, melyek először ingyen adják a megjelenést, majd ha a vállalkozó már látja, hogy ez működik, akkor teszik elé a következő időszakra szóló számlát. Ezzel sincsen semmi baj, ha tisztességgel teszik. Csakhogy akadnak olyanok is, akik kihasználják a vállalkozók jóhiszeműségét, gyanútlanságát, s percek alatt produkálnak több tízezres kéretlen számlákat.

Hiteles Tudakozó*

A Szuper Tudakozó weblapján minden megtalálható, ami egy korszerű, üzleti információs weboldal hitelességét növeli. Csillogó EU-logó, üzleti hírek, szolgáltatások jegyzéke. A cég egy céginformációs szolgáltatást, afféle internetes tudakozót működtet. Különböző kulcsszavak alapján kereshetünk a vállalkozások között.

A társaság elég agresszív marketinget folytat. A vállalkozó elsősorban telefonon találkozik velük. Felhívja az ügyfelet egy kellemes hang – adategyeztetés céljából. Elmondja, hogy egy év letelt, jó lenne frissíteni a Hiteles Tudakozóban a cégről szóló adatokat. Egy év hosszú idő, a vállalkozók többsége nem is emlékszik rá, hogy kötött-e szerződést bármiféle internetes tudakozóval. Különben is: a „tudakozó” szó annyira az ex-MATÁV tudakozójára emlékeztet, hogy kapásból ez ugrik be mindenkinek. Egy pont a hitelességnek.

Az adatokat tehát egyeztetik. A hölgy megkérdez mindent részletesen, ha kell, frissíti a címet, telefont, emailt. A végén – figyelem, kulcsmondat! – megkérdezi: egy így akkor megjelenhet az adatbázisunkban? Vállalkozó bólint, igent mond. Ezzel létre is jött a távollévők között kötött szerződés, amit bizony a jog elismer. Telefont leteszik, s vállalkozó pár napon belül megkapja a 60 ezer forintos (+ÁFA) számlát az adatbázisban való megjelenésről.

A Hiteles Tudakozó másik nagy üzlete a céginformációs szolgáltatás. A cégkivonatok letöltése, megtekintése pl. az e-cegjegyzek.hu oldalról ingyenes. Sőt, még a vállalkozások letétbe helyezett beszámolói is ingyen megnézhetők az e-beszamolo.kim.gov.hu címen. Itt viszont pénzt kérnek azért a vállalkozóktól, hogy az oldalon közreadják céginformációikat. Arra hivatkozva, hogy ezek kikeresése, rendszerezése sok időbe és pénzbe is kerül. A felhasználónak pedig jobb mindezt egy helyen megkapnia.

Központi Adatkezelő*

A Központi Adatkezelő példája még tovább megy egy lépéssel. A cég ügyfélszerző technikája hasonló, csak éppen ez egy hivatalnak adja ki magát. Persze azt egy üzletkötő sem mondja ki nyíltan, hogy egy állami hivatal nevében telefonálna. Az túl átlátszó, túl nyilvánvaló csalás. Bejelentkezik a Központi Adatkezelő nevével, mellé elhadarja azt is, hogy káefté. Ez ugyanis egy magáncég, semmi köze nincs állami adatkezelő szervekhez. Pedig úgy tűnnek: weblapjuk tele van címeres logókkal, hivatalosnak látszó szövegekkel.

A továbbiakban a módszer ugyanaz: az üzletkötő adategyeztetéssel jelentkezik a kiszemelt ügyfélnél. Amikor a szükséges adatokat egyeztették, akkor derül ki, hogy mindez szintén vagy 60 ezerért fog megjelenni egy weblapon. Ha az ügyfélnek még ekkor sem esik le, hogy nem az új nevű Apeh, vagy valamelyik más állami szervezet kereste, akkor pár nap múlva kézhez is kapja az adatszolgáltatási díjról szóló számlát. Még az is lehet, hogy ezen a ponton is káromkodik egyet, s fizet, hogy már megint valami állami cég akar tőle lenyúlni egy kis ügyintézési díjat. Elteszi a többi állami lehúzás mellé, s eszébe sem jut, hogy valójában egy szemfüles vállalkozó kasszáját gyarapította.

A névtelen üzletkötő egyes beszámolók szerint néha még tovább is megy: hivatkozik új jogszabályokra, melynek értelmében szükséges az adatszolgáltatás, vagy arról beszél, hogy csak rajtuk keresztül lehet megkapni a hiteles cégadatokat, ha arra van szükségük.

Megoldás internetes csalók ellen

A reklám jó dolog, reklám nélkül nem működik a gazdaság. Senkit nem akarok lebeszélni róla. Csak javaslom, hogy szólaljon meg a fejedben a vészcsengő minden olyan esetben, amikor egy ismeretlen telefonáló egy félig értett ügyben „igen” választ akar kicsiholni. Egy óvatlan igen szóbeli szerződéseket köt, súlyos pénzbeli kötelezettségeket jelent. Ne könnyítsd meg az internetes-telefonos csalók dolgát.

Az óvatosságodat sokszor olyan hívószavakkal igyekeznek elaltatni, melyek jól ismert szervezetek működésére utalnak. Cégjegyzék, tudakozó, szaknévsor, EU, céginformációs szolgálat stb. Telefonban elhadarnak egy nevet, beleszúrnak egy-két ilyen hívószót és már el is hitetik, hogy biztonságos, hiteles szervezettől keresnek. Te esetleg éppen utcán vagy, munka közben érnek el, lehet, hogy nem is hallod elég jól, hogy mit akar a telefonáló. Ő viszont az asztalánál ül, felkészült a beszélgetésre, s valószínű, hogy mondatról-mondatra leírt szöveg alapján húz be a csőbe. Ha nem vagy elég óvatos, sikerül is neki.

* Mivel senkivel nem kívánunk pereskedni, ezért a példákban szereplő cégneveket megváltoztattuk. A példákban szereplő cégek léteznek, de más néven és más webcímen, mint ami a cikkben olvasható.

Szólj hozzá!