Szövegírás, ami segít megúszni egy gyilkosságot

Lehet, hogy nem szoktál sorozatokat nézni, pláne az ügyfeleidnek nem vallanád be soha, hogy inkább a napi melót is félreteszed, ha megjelenik az új évad első epizódja. Apropó, új évad: láttad már a Trónok Harca új részét?

Ha foglalkozol szövegírással, akkor bizony nagyon is érdemes jó filmeket és sorozatokat nézned. Figyelj és tanulj belőlük. Ezeket a filmeket milliók nézik – a Games of Thrones új évadnyitóját például 10 milliónál is több néző nézte élőben. Többen ültek a tévé előtt, mint Magyarország teljes lakossága. Ez a sorozat a HBO legnagyobb sikeretörténete, pénzfialó gépezete. Egy ilyen epizódnak 40 perce van arra, hogy (1) odaszögezzen téged a tévé elé és (2) ezt a rajongást fenntartsa benned még egy hétig, hogy a következő részt is ugyanezzel a várakozással fogadd.

Mit gondolsz, hány szövegíró dolgozik azon, hogy a párbeszédek tökéletesek legyenek? Ezeknek a szövegeknek minden másodpercét tökéletesen kiszámítva, betűről-betűre megtervezve tálalják eléd. S úgy gondolom, azokat a szövegeket érdemes alaposan átnézni, melyek képesek tízmilliókat a képernyő előtt tartani.

Nézzük a mostani epizódot. Az előző széria ott fejeződött be, hogy az egyik főhőst (Havas Jon) a társai meggyilkolták. Kérdés, hogyan ússza meg a gyilkosságot az elkövető (legalábbis ebben a részben)?

Havas Jon a főkapitány, a gyilkosság kitervelője és végrehajtója pedig egyik beosztott tisztje, ellenlábasa volt. A gyilkos előbb-utóbb kénytelen kiállni társai elé és megnyerni őket. Érdemes megnézni ezt a részt, hogyan állítja maga mellé a felháborodott katonákat? Itt látható a kiválasztott filmrészlet.

Nézzük e rövid beszéd szakaszait:

1. Elismer mindent. Nem tagadja a gyilkosságot, sőt, még ő maga súlyosbítja a bűnt: „Mindannyian árulást követtünk el!” Ezzel kivesz minden vádat ellenfelei kezéből. Beismer mindent, nincs minek kiderülnie.

2. Elismeri az áldozat értékeit („Havas parancsnok azt tette, amit jónak hitt…”). Ezzel azt az érvelést is darabokra szedi, hogy a gyilkosságot a köztük lévő személyes ellentét motiválta volna.

3. Hosszasan részletezi saját hűségét, kitartását, szilárd erkölcsi elveit. Ezzel is azt a gondolatot erősíti, hogy a gyilkossághoz nem valami hirtelen felindulás, vagy aljas gondolat vezetett, hanem a jobbítás szándéka.

4. Végül megfordítja a tettek előjelét: a gyilkosságot áldozatnak mutatja be. Ő nem egy áruló gyilkos, aki lemészárolta a saját parancsnokát, hanem az elvek mellett a végsőkig kitartó katona, aki a közösségért meghozta ezt az áldozatot.

Ha érdekel a szövegírás, akkor tanulmányozd a legsikeresebb filmek szövegét is!

A jelenet itt véget ér, de az sejthető, hogy a gyilkosnak sikerül maga mellé állítania a teremben lévőket. A sorozatot ismerve ez a győzelem persze nem lesz hosszú életű, s megjósolhatjuk az elég közeli csúfos bukását.

Az irodalomtörténetből persze nem ismeretlen ez a típusú szövegfelépítés. Biztos vagyok benne, hogy a Trónok harca szövegírói is ismerték azt a monológot, ami a legnagyobb elődnek számít ebben a műfajban.

Shakespeare, Julius Caesar című drámájáról van szó, benne Antoniusnak Caesar meggyilkolása utáni beszédéről. „Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni…” ismerős szavak?

Shakespeare ugyanezt a szövegfelépítést használja. Antoniust az elején majdnem meglincseli a császár meggyilkolása miatt felbőszült tömeg. Ő előbb elfogadtatja magát az emberekkel, majd egyre jobban felértékeli a gyilkos (Brutus) érdemeit. Eléri, hogy a tömeg maguk közül valónak tartsa, így teljes mértékben elfogadják azt is, amit mond. Brutus látványos felértékelése így már átcsaphat az ellenkezőjére, s könnyen dobálja ide-oda a tömeg indulatait.

Shalespeare szövege itt elolvasható, itt meg a Marlon Brando és Charlton Heston szereplésével készült 1953-as filmfeldolgozásból látható ez a részlet (I come to burry Caesar, not to praise him…)

Hozzászólások

comments