Ha nincs ötleted, hogy milyen szakmai cikket készíts a weboldaladra, akkor vedd elő egy szakkönyvedet és dolgozz át egy népszerű témát mindennapi szóhasználattal.
A weboldalra készülő cikkeidnek csak akkor van értelmük, ha azokat az olvasóid érdekesnek és hasznosnak találják. Nem a Google robotjainak írunk, hanem az olvasóknak. Az kevés lesz egy cikkhez, hogy a lehető legtöbbször leírod benne a kiválasztott kulcsszavadat. Hiába a mechanikusan jól optimalizált cikk, ha az olvasók nem értékelik, akkor a keresők sem fogják fontos tartalomként indexelni. Az olvasóid pedig csak akkor fogják értékelni a felrakott cikkedet, ha megértik azt.
Riasztóan gyenge a szövegértés
Pontos statisztikákat nem ismerek, de a napi hírekből sokszor halljuk, mennyire riasztó helyzetben van az iskolások szövegértési képessége is. A kevésbé iskolázott felnőttek körében feltehetően ez a képesség még tovább romlik. Az pedig már nem csak statisztika, hogy felnőttek nagy része nem képes értelmezni egy jogi szöveget, egy hivatali határozatot, felszólítást, egy általa aláírt szerződéshez (például biztosítási vagy hitelszerződéshez) mellékelt általános feltételeket tartalmazó dokumentumot.
Ha nem egy szűk értelmiségi, jól képzett rétegnek, hanem nagyközönségnek értékesítesz, akkor ez a szövegértési képesség lesz érvényes a szolgáltatásoddal kapcsolatos ismeretekre is. A leendő vásárlóid nem tudják, hogyan kell használni a termékedet, nem tudják, hogyan oldják meg a használat során előforduló problémáikat.
Ha tartalommarketingbe kezdesz, adja magát a lehetőség, hogy a használat során jelentkező problémákról, hibalehetőségekről, érdekességekről készíts rövid ismertetőket. Ezek népszerűek lesznek, sokan le fogják tölteni őket.
Amivel sokszor a versenytársakhoz képest a legnagyobb előnyt érheted el, az az érthetőség. Sok esetben a termékekhez mellékelt használati utasítások is nehezen értelmezhető (legtöbbször igen rossz magyarsággal fordított) szövegeket tartalmaznak. A hozzáférhető információk pedig vagy külföldiek, vagy valamilyen szakzsargont tartalmazó, valóban nehezen megérthető szövegek.
Bármilyen területen is dolgozol, éppen ezért jelentős olvasottságot tudsz elérni azzal, ha a népszerű kérdésekre adható válaszokat közérthető nyelven, egyszerűen megfogalmazva közzéteszed.
Csapnivaló szövegű jogszabályok
Ebben a témakörben kiemelt helyet foglalnak el a jogi szövegek. A jogszabályok olvasásához sajnos jelentős felkészültség kell. Nem azért, mert a jogszabály olvasója az átlagnál gyengébb szövegértési képességekkel rendelkezik, hanem éppen az ellenkező oldal miatt. A jogszabályok többsége rendkívül rossz minőségű. Hemzsegnek bennük a túlbonyolított, magyartalan megfogalmazások, nehézkes szerkezetek, oda-vissza utalások. Egy törvényszöveg az esetek többségében nem olvasható önmagában. Tipikus törvénymondat például a következő: „a 3.§ (4) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek teljesülése esetén a 12.§ (6) b) szerinti kedvezmény nem vehető figyelembe.” És mindez mondjuk megtalálható a törvényszöveg 92. oldalán, még véletlenül sem ott, ahol a kedvezményről vagy annak a feltételről szó van a szövegben.
Ha értelmező cikkeket készítesz például a szakmádhoz tartozó jogszabályi szövegekről, ezzel jelentős segítséget adsz a terület iránt érdeklődő olvasóidnak. Hasonlóan jó eredményeket érhetsz el egyes szakirodalmak magyarításával. Nem a külföldi szakirodalomra gondolok, hanem azokra a magyar nyelvű szakszövegekre, melyeket elméleti felkészültség nélkül a laikusok többsége nem tud megérteni.
Ha lakossági piacra dolgozol, vagy a kisvállalkozói piac egy részére, akkor a cikkeid nyelvileg se lépjék túl a népszerű ismeretterjesztés szintjét. Különösen a következőkre ügyelj:
Ne használj idegen szavakat
Az idegen szavak nagy részét az emberek csak hallomásból ismerik, de a pontos jelentését nem tudják megfogalmazni. Cikkírás után olvasd végig a szövegedet és próbálj meg minden egyes szót magyar megfelelőjével helyettesíteni. Nem valami elvont magyarítási mánia miatt, hanem egyszerűen azért, mert az olvasóid nem fogják érteni. Sokkal több egyébként a beszédünkben az idegen szó, mint gondolnád. Nem kell a „speciális” szót sem alkalmazni, ha jó a „különleges” is. Egyes szakmákban különösen sok ilyent olvashatsz – például a marketingben. Egyes marketingesek szerint ez azért van, mert nincs pontos megfelelője az angol szavaknak, s különben is, akit érdekel ez a terület, az tanuljon meg angolul. Gyanítom, sokszor csak nincs kedvük pontosan magyarul megfogalmazni a mondanivalójukat, mert az angol sokkal tudományosabbnak hat.
Kevés szakkifejezést használj
Emlékszem, 14 éves voltam, mikor életem első nyári munkahelyére kerültem, egy bútorgyár raktártelepére. Városi gyerek vagyok, de elég bután nézem a melósra, amikor odaszólt, hogy „add ide azt a pajszert, ott van a stáfli mellett!”
Az olvasóid ezt pont így érzik. Ez egy ördögi kör, amit nagyon sok újságíró is elkövet. A riporter megkérdez egy öreg szakit valamiről. Az beszél, beszél, s közben rendre használja a kemény szakmai zsargont. A riporter meg nem mer rákérdezni a szavak jelentésére, mert fél attól, hogy az öreg rájön, mennyire fogalma sincs a témáról. Úgy gondolja, hogy aki ebben a szakmában van, az ezt biztosan érti (csak én vagyok kívülálló, hogy nem értem). Tehát simán leírja a cikkében is, mert hát az olvasói is szakmabeliek, biztosan ők is érteni fogják. Hát nem fogják érteni, s így vonulnak végig senki által pontosan nem értett szakkifejezések cikkek és könyvek tucatjain. A szabály egyszerű: amit nem értesz, hagyd ki, vagy kérdezd meg.
Egyszerű mondatszerkezetek, rövid mondatok
A bonyolult, többszörös összetételű mondatok legalább annyit rontanak a szövegen, mint az idegen szavak. Ne kalandozz el: egy mondat legyen egy gondolat. Az olvasók egy része nem képes követni a többszörös összetételeket és a hosszú mondatokat. Figyelj: úgy írj, hogy aki a szövegedet olvassa – legyen bár iskolázott, vagy iskolázatlan és rosszabb szövegértési eredményekkel büszkélkedő, mint akiről e cikk bevezető szakaszában már hosszabban is olvashattál –, már a szöveg első átfutása alkalmával – bár tudjuk, hogy a hosszabb szövegeket nem első olvasatra érti meg az emberek jó része – legyen tisztában annak pontos jelentésével akkor is, ha az olvasási körülményei nem éppen ideálisak számára a bonyolultabb szöveg befogadásához, mert például telefonról olvas, vagy mások zavaró beszélgetése mellett próbálja megérteni a számára kissé nehéznek tűnő szövegedet. Érted már? Ez az előző mondat 86 szóból áll, miközben a megértéshez a 20-22 szavas mondatok az ideálisak.
Ne félj attól, hogy lenézik
A cikkírók egy része pont azért nem mer egyszerűen fogalmazni, mert fél a lenézéstől. Mivel mások sok idegen szót és szakkifejezést használnak, majd biztosan primitívnek fognak tartani, ha én meg nem ezt teszem – ez a félelem áll mögötte. Ne törődj ezzel. Az olvasóid hálásak lesznek, ha megértik, amit írni akarsz nekik. Lesznek mindig olyanok, akik túlírtnak és gyerekesnek gondolják az egyszerűsített szövegeket. Valószínűleg amúgy sem ők a tipikus vásárlóid. A célközönségednek csak jót teszel azzal, ha érthetően fogalmazol a nekik szánt írásaidban.