A tartalomkészítés nem lehet kevesek kiváltsága. Ma az eszközök teljesen demokratikusak. Nem kell nyomda, újságkiadó, szerkesztőség ahhoz, hogy elkezdhess szabadon publikálni. Bármit. Hozzáférsz az internethez, blogolhatsz, tudományos cikkeket írhatsz a téged érdeklő témáról. Közzétehetsz bármit a Facebook-on, a saját oldaladon, vagy egy ingyenes blogszolgáltatónál.
Az a küldetésem, hogy tudj élni ezekkel a lehetőségekkel. Hogy megtanulj tartalmat készíteni, hogy ki tudd használni a publikációs felületeket. Az a célom, hogy a szakmájukat magas szinten művelő kisvállalkozók képesek legyenek hasonlóan magas szinten kommunikálni is, ez által érdeklődőket, vevőket szerezni.
Az a célom, hogy megtanulj vállalkozóként céltudatosan, eredményesen és hatékonyan kommunikálni
Mit jelentenek ezek a kifejezések?
Céltudatos kommunikáció
Minden közlésnek van egy célja. Ha egy vállalkozó megszólal az interneten, akkor azért teszi, mert szeretne a közléssel valamit elérni. Több vevőt akar, vagy erősíteni a cégével szembeni bizalmat, lebontani akadályokat, meggyőzni embereket, megtanítani a terméke használatára az ügyfeleket. A céltudatosság számomra azt jelenti, hogy ismerd is meg minden megszólalásodnak a célját. Akkor szólalj meg a céged nevében, ha tudod, hogy mit akarsz elérni, mit a célja a mondandódnak. Vannak nagyobb és kisebb céljaid. Egy adott kicsi kommunikációs lépés célja csak egy-egy lépés. Ha egy új cikket megosztasz a Facebookon, akkor ennek az egy konkrét lépésnek lehet az a célja, hogy legalább 20 ember kattintson át a cikkre.
A jó cél mindig konkrét. Az nem cél, hogy szeretnéd növelni a vevők számát, vagy a hírleveledre feliratkozók számát. A célnak mennyiségben kifejezhetőnek kell lennie. A „legyen több vevőm” azért nem jó cél, mert „több” vevő a +1 és a +200 vevő is. ha csak azt mondod, hogy legyen több, akkor a plusz 1 is teljesíti a feltételedet.
A célhoz rendelj határidőt. Ha nincs a cél megvalósításának határideje, akkor az nem cél, hanem vágyakozás, álmodozás. A „jó lenne, ha gazdag lennék” nem cél, hanem megfoghatatlan álom. A cél nem csak mennyiségében, hanem időben is mindig konkrét. A „legyen 220 új vevőm” önmagában nem elegendő cél, mert nem döntötted el, hogy a jövő hónapban, vagy két éven belül valósítod meg. Jó cél, hogy „jövő hónapban legyen 100 olyan vevőm, akik korábban még semmit nem vásároltak nálam”, az már egy jó cél, mert számon kérhető, ellenőrizhető.
Az egyes kommunikációs lépésekhez rendelj hozzájuk mérhető célokat. Ha felteszel egy új posztot a Facebookra, akkor annak nem az lesz a célja, hogy legyen 200 új vevőd egy héten belül. Ez túl nagy cél a megtett lépéshez képest. Olyan célt tűzz ki, melyet az adott eszközzel meg tudsz valósítani. Mi lehet egy Facebook-poszt logikus, következő lépése? Aki elolvassa, az
- lájkolja a posztot
- ossza meg a posztot
- írjon kommentet
- lájkolja az oldaladat
- kattintson át a weboldaladra stb.
Egy Facebook-poszt írásakor nagyjából ezeket a reakciókat várhatod el, így ezek közül választhatod ki a célodat.
Lehet-e célja a cicás videók megosztásának az oldaladon? Hogyne lehetne. Aktivizálhatja a közönségedet, reakcióra késztetheted őket, hogy hozzászóljanak, megosszák a tartalmaidat. Ezek is célok, nem kell minden lépéstől azt várni, hogy bankot robbants vele.
Eredményesség
Az eredményesség csak akkor mérhető, ha az első feltétel már teljesült és van célja az adott kommunikációs lépésnek. Az eredményesség azt jelenti, hogy elérted azt a célt, amit kitűztél. Ha számon kéred magadon ezt az eredményességet, akkor nagyon jól tudod azt is kontrollálni, hogy volt-e célja a tevékenységednek. Tedd fel a kérdést egy cikk közlése után: elértem vele a célomat? „Hoppá, nem is volt célom…” de ha kitűzöd a célt, hogy a most feltett cikknek egy héten belül legyen 300 olvasója (300 egyedi látogató az adott oldalon egy héten belül), akkor ezt azonnal tudod ellenőrizni. Sikerült vagy nem sikerült?
Az eredményesség mindig sok kicsi eredményből és kudarcból tevődik össze. Van 300 egyedi látogatója az adott cikknek? Ha van, akkor a cikk közlése eredményes volt. De ahhoz, hogy ezt a 300 látogatót elérd, sok kisebb kommunikációs lépésre volt szükséged: kiküldted hírlevélben, megosztottad a Facebook-oldaladon, betetted néhány csoportba, meghívtál embereket az oldaladra, hirdettél pénzért stb. Ebben lehettek kudarcos lépések is. Lehet, hogy a Facebook-csoportokban a megosztás nem működött, a látogatók főleg a hírlevélből érkeztek.
Ha nagyon spórolsz az erőddel, akkor csak a nagyobb célok eredményességét figyeled. Volt 300 olvasód vagy nem volt? Ha volt, akkor számít az, hogy honnan jöttek. Számít bizony.
Ha nem figyeled, hogy a nagyobb célt mennyire eredményes lépésekkel valósítottad meg, akkor lehet, hogy a következő alkalommal is ezerrel nyomod a Facebook-csoportokban a megosztásokat, miközben alig jön onnan látogató. Ellenben megdupláznád az olvasók számát, ha kiküldenél még egy hírlevelet. Ha figyeled a kisebb lépések eredményességét, akkor ejted a csoportokat és a hírlevélre koncentrálsz. Egy apró változás és többszörösére nő az eredményességed. De ez már más terület, ez már a hatékonyság kérdése.
A hatékonyság
arról szól, hogy a kitűzött célodat mennyi eszköz felhasználásával tudod elérni. Eszköz a pénzed, a munkád, az időd is. Úgy érd el a célod, hogy az anyagilag is megérje neked. Eredményes a kommunikációd, ha eléred azt a 10 ezres olvasói számot, melyet célként kitűztél. De a megszerzésük nem lesz hatékony, ha a kampány veszteséges, mert túl sok pénzedbe került.
Hatékonyabban kommunikálsz, ha 10 ezer helyett 3 ezer forint ráfordítással éred el a célod.
Hatékonyabban kommunikálsz, ha napi 10 óra megfeszített munka helyett napi 2 óra alatt is meg tudod írni ugyanazokat a szövegeket.
Hatékonyabban kommunikálsz, ha már keddre megszerzed a plusz 300 látogatót péntek helyett.
És hatékonyabban kommunikálsz, ha ugyanannyi eszköz felhasználásával nagyobb eredményt érsz el: ha nem 300, hanem 800 olvasód gyűlik össze a hét végére.
Minek a hatékonyságát figyeld? Azokat az adatokat kövesd, melyekre hatásod van.
Mérhetsz mindent, kis és nagy célokat is, de nem valószínű, hogy arra lenne elég energiád.
Nem vagy sem robot, sem számítógép, hogy korlátlanul át tudd magad adni a statisztikák készítésének. Fogadjuk el, hogy különbözőek vagyunk, s egyszerűen vannak emberek, akik képtelenek arra, hogy mindig számok alapján ítéljék meg a saját teljesítményüket.
Azokat a kis célokat mérd, melyeknek a megvalósítására konkrét hatásod is van. Hiába tűzöd ki célként a 300 új látogató elérését. Látogatót nem tudsz csettintésre varázsolni. A végén megállapítod, hogy sikerült vagy nem sikerült a célt elérni, de nem fogod tudni, hogy a sikernek vagy a kudarcnak mi volt az oka.
Tudod mérni, hogy mennyi idő alatt írtad meg a cikked. Ha ez ma 4 órádba telt, akkor fejlődj, s legközelebb írd meg 3 óra alatt az anyagot.
Tudod mérni, hogy hány helyen osztottad meg az új cikket. Ha ma 2 csoportba linkelted be, akkor holnap tedd be 3 csoportba a cikk ajánlóját.
Tudod mérni, hogy hány ember nyitotta meg a cikkajánlót tartalmazó hírleveled. Ha ma 200-an nézték meg, akkor legközelebb írj jobb tárgymezőt a levélhez, hogy jövő héten 250-en nyissák meg az üzenetet.
Ha minden egyes kis lépés hatékonyságát növeled egy kicsivel, a végeredmény ugrásszerűen fog javulni. A kis lépések összeszorzódnak a végeredményben.
1 x 1 x 1 = 1
1 x 1,1 x 1,1 = 1,21
A kétszer 10 százalékos javulás a végeredményben nem 10 százalékos, hanem 21 százalékos növekedést ér el!
Konkrét számokkal ugyanez:
Kiküldesz 300 érdeklődőnek egy hírlevelet. A 300 címzettből 90 nyitja meg (30%), a 90-ből 27 kattint át az ajánlott cikkedre (30%). A végeredmény: 27 olvasó.
300 x 0,3 x 0,3 = 27
Most javuljon 10 százalékkal a megnyitási arány és 10 százalékkal az átkattintási arány.
300 x 0,4 x 0,4 = 48
A 10-10 százalékos javulás a végeredményben nem 10, hanem 77 százalékos növekedést jelentett!
A kommunikációs lépéseid hatékonyságának a növelése így befolyásolja a céljaid elérését.