Pár éve még megmosolyogtuk magunkban az embert, ha láttuk, hogy az utcán sétálva motyog valamit, magában beszél. Ma már csak legyint mindenki: biztosan headset-tel telefonál… Vajon a reklámokban is ennyire mindennapos lett, ha valaki nem a közönségének, csak magában beszél?
Ilyen ma az átlagos vállalkozó: fül becsuk, szem lesüt, külvilág kizárva… csak az a fontos, ami belülről érkezik, amit én akarok mondani a világ számára. Az átlag vállalkozó alig törődik a vásárlóival. Ha reklámot, levelet, weblap-szöveget ír, kizárólag az szerepel írása középpontjában, amit ő maga fontosnak tart. Senki másra nem figyel.
Különc művészektől elfogadom ezt a fajta énközpontúságot. Egy termékét eladni akaró cégvezetőtől nem.
Ha reklámszöveget íratsz, soha ne ítéld meg az alapján az eléd rakott vázlatokat, hogy neked tetszik-e! Nem a te véleményed számít, mert nem te leszel a terméked vásárlója.
Figyeld meg a vevőidet, mit mondanak ők a termékedről.
Használd az ő szavaikat, az ő érveiket. Figyeld meg az ízlésüket, a reklámjaidban használd azt a szín- és formavilágot. Lehetsz kőkemény üzletember, de ha szerelmes tiniknek árulsz romantikus bizsukat, ennek megfelelően kell kialakítanod a reklámjaid sugallta képet is. Tanuld meg a szóhasználatukat, s ismerd meg az ízlésüket.
Ha beleesel abba a csapdába, hogy a magad ízlése szerint reklámozol, ne csodálkozz, ha végül te magad maradsz az egyetlen vásárlód is.
