Törvényes-e a feketelistázás?

Törvénysértő az a megoldás, amikor a hírlevél küldője előre kijelenti, hogy soha többé nem engedi visszatérni azt, aki egyszer leiratkozik a sorozatról. Mégis sokan alkalmazzák.

Népszerű, és szakmailag kiváló email marketinges sorozat leveleinek a láblécében olvastam az alábbi figyelmeztetést: “Amennyiben a jövőben nem kérsz tőlünk több ingyenes tanácsot és segítséget az értékesítési munkádhoz, a lemondásához, kattints a szöveg végén látható linkre. A kattintáskor kérlek, VEDD FIGYELEMBE, hogy ha leiratkozol, ezzel a címmel soha többé nem tudsz feliratkozni.”  Más listákon is gyakran találkozhatunk hasonló módszerrel. A cél egyértelmű: a távozni szándékozó olvasót még egyszer igyekezzen meggyőzni a maradásról. A figyelmeztetés a kíváncsiságra épít: igyekszik azt az érzést felébreszteni az olvasóban, hogy valamiről le fog maradni, ha soha többé nem tud ide visszatérni. Így inkább marad.

Az eszköz, bármennyire is gyakori, sajnos nem törvényes, két ponton is ütközik az adatvédelmi törvénnyel.

Az adatkezelés egyik fő elve, hogy az érintett bármikor kérheti személyes adatai kezelésének törlését vagy zárolását. A törlés azt jelenti, hogy az adatot soha többet nem lehet visszaállítani, vagy a személyhez visszavezetni. Zárolás esetén az adat benne marad a rendszerben, de kap egy olyan egyedi megjelölést, ami a további kezelését véglegesen vagy egy határozott időre korlátozza. Ebben az esetben tehát az adat nem törlődik.Zárolással csak kivételes esetben lehet élni, akkor is csak az érintett kérésére. A törvény 17.§ (2) b. pontja egyértelműen kimondja, hogy a személyes adatot törölni kell, ha azt az érintett kéri.

A leiratkozás a személyes adatok törlését szolgálja. Az érintett olvasó jóhiszeműen úgy gondolhatja, hogy leiratkozásával ő visszavonja az adatkezeléshez adott hozzájárulását, s egyértelműen jelzi, hogy az adatok törlését kéri.

Több hírlevél-szolgáltató lehetővé teszi, hogy leiratkozáskor az olvasó neve nem törlődik a rendszerből, csak inaktívvá válik. Ilyenkor az adat ott marad a listában, csak kap egy külön jelzést. Az inaktív adatokat a lista tulajdonosa látja, olvashatja, javíthatja (tehát: kezeli), csak éppen az illető a sorozatnak címzett leveleket nem kapja meg. Ha tehát a lista tulajdonosa inaktívvá teszi törlés helyett az adatokat, akkor ezzel megtagadja az érintett olvasó kifejezett szándékát, megtagadja a törlést.

Még rosszabb a helyzet, ha ezzel a lépéssel együtt egy negatív következményt is kilátásba helyez. A láblécben olvasható fenyegetés ugyanis ezt jelenti. Az adatot – nevet és email címet – a sorozat gazdájának törölnie kellene. Ha szabályosan kitörli, akkor a most távozó olvasó másnap ugyanezzel a címmel minden következmény nélkül feliratkozhat, hiszen címét nem tartalmazhatja a rendszer. Az inaktív státuszba tett olvasók újra feliratkozni viszont már nem tudnak, hiszen a rendszer nyilvántartja őket. Olyan jelzést küld, hogy ezzel a címmel már feliratkoztak, s nem enged új regisztrációt. Ezért nem tud az illető “soha többé” visszatérni. Ha viszont ezt az újbóli feliratkozást a rendszer elutasítja, ez azt jelenti, hogy az ő személyes adatait határozott szándékával ellentétesen továbbra is kezelik. Ez pedig törvénysértő.

A törvénnyel való másik ütközés pedig az adatkezelés határideje miatt jelentkezik. Nincs határidő nélküli adatkezelés. Az adataim kezeléséhez adott felhatalmazás csak konkrét időre szólhat: akár naptári időre (egy évre, öt évre), akár valamilyen akcióhoz kötve (pl. utolsó levél megnyitása után egy évvel törlöm). Ha azonban azt mondom, hogy a távozók soha többé nem tudnak feliratkozni, akkor határidő nélküli, örökös adatkezelést folytatok, ami szintén törvénysértő.

Bármennyire is nehéz szívvel válik meg egy marketinges a távozók adataitól, az egyetlen jogszerű megoldás akkor is csak az, ha a leiratkozási szándékot komolyan vesszük és töröljük is azt az adatot, aminek a kezeléshez már nincs többé felhatalmazásunk.

“Törvényes-e a feketelistázás?” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. 1. Nem komálom, ha ilyesmivel manipulálnak, zsarolnak, fenyegetnek.
    2. Nem szeretem azt se, ha csak a szájuk jár és nem tartják be. Leiratkoztam, majd fel – és lám, a rendszer engedte. Szóval csak ugat a kutya, de nem harap, a cég pedig hitelességét veszti előttem. Bár azt már az első pontban megtette.

    Aki le akar iratkozni, hadd menjen, nyilván oka van rá, és nem potenciális ügyfelem. Megfélemlítéssel tartsanak, erőszakkal a listán? Vajon ettől hirtelen megjuhászodom és vevőjévé válok? Kizárt. Legfeljebb szűrőt állítok be és automatikusan a kukába kerülnek a mailek.

    Válasz
  2. Kedves Csaba!

    Én arra szeretnék egyszer választ kapni, hogy miért fordulhat elő az, hogy én rákattintok a hírlevélről való leiratkozásra (többször előfordult), és ennek ellenére változatlan kapom az újabb és újabb leveleket.
    Sokszor nagyon bosszantó, és nem tudom kihez forduljak, egyedüli megoldás spam-ként kezelnem ezeket.

    Üdvözlettel: Márti

    Válasz
    • Kedves Márti,
      Ennek két oka lehet. Az egyik, hogy a levél küldője vásárolt címlistából dolgozik, amit újra és újra frissítenek. Ön leiratkozik, de a küldő újra megvásárolja a listát, amiben újra benne van az a cím.
      A másik ok az lehet, hogy a küldő több listát használ. Ez megszokott dolog. Aki rendszeresen kampányol, több tucat listája is lehet, részben ugyanazokból a címekből. Minden kampányhoz más-más listát alkalmaz, attól függően, hogy az olvasó mire kattintott korábban. Előfordulhat könnyen, hogy a távozni akaró olvasó egyik listáról leiratkozik, de a többin ott marad a neve, s az arról küldött levelet ugyanúgy megkapja. Ilyenkor érdemes lehet küldeni egy emailt is a levélküldőnek azzal, hogy kéri, hogy az összes listájáról törölje az adatait, s nem járul hozzá a további levélküldéshez.

      Válasz
    • Kedves Márti,

      ez velem is sokszor előfordul. Már külön szűrőket, szabályokat hozok létre, hogy milyen címekről érkező leveleket jelöljön spamnak és törölje automatikusan, ez az egyedüli működő módszerem jelenleg. Vagy a hivatalos utat járod: jelented a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak, de még nem láttam, hogy megmozdultak volna. 🙁

      Válasz
  3. Kedves Csaba!

    Mi van azokkal a feliratkozókkal, akik feliratkoznak, de a már kiküldött emailben lévő megerősítő linkre nem kattintanak rá? Ebben az esetben a nevük és mailcímük ott marad a rendszerben, mint meg nem erősített címek. Így levelet nem kapnak, de én kezelem az adataikat. Nekem ezt mondjuk napont néznem és törölnöm kellene? Hiszen ők nem tudják magukat törölni, mert csak félig vannak fenn a listán, nem kapnak leiratkozó linket, mert fel sem iratkoztak.

    Válasz
    • Imre, ezt legtöbbször maguk a levélküldő programok megoldják. Egyes programokban addig fel sem tűnik a feliratkozó, amíg meg nem erősíti a regisztrációját. Ha nem teszi meg, akkor a feliratkozás egy meghatározott idő után magától törlődik. Ha ezt a program nem tudja, akkor célszerű ezt kézzel megtenni és leírva szabályozni. Nem kell naponta nézni, csak legyen egy előre meghatározott idő, hogy mikor teszi meg.Pl. beleírja az adatvédelmi tájékoztatóba, hogy a meg nem erősített feliratkozásokat minden hónap utolsó napján törli a rendszerből.

      Válasz

Hozzászólás a(z) Talabos Viktória bejegyzéshez Kilépés a válaszból